Jegyzőkönyv készítési útmutató

A jegyzőkönyvek formátuma, tartalma mindig visszatérő kérdés a laborfoglalkozásokon. Ezzel a rövid összefoglalóval szeretnék segítséget nyújtani a bizonytalan részek tisztázásához. Az alábbiak értelmezéséhez vegyük figyelembe, hogy a labor útmutató nem tartalmaz minden egyes pontot ezekből, és az egymás utáni mérések és tantárgyak során egyre kevesebb részletet fog közölni, feltételezve, hogy azokat már elsajátítottuk. Így pl. ha valahol nem írja az útmutató, hogy a tranzisztor karakterisztika mérés adatait ábrázoljuk grafikonon, attól még ezt elvárjuk. (2018.1.3)

Fedőlap

A jegyzőkönyv rendelkezzen fedőlappal. A fedőlapon legyenek megtalálhatók az alábbi adatok:

  • név
  • neptunkód
  • gyakorlatvezető neve
  • tantárgy, kurzuskód
  • mérés száma, mérés témája
  • mérés dátuma
  • mérőhely sorszáma
  • műszerek típusai

Az általunk javasolt előlap minta letölthető innen (pdf) (doc).

Műszerek

A jegyzőkönyv eredményeinek reprodukálhatóságának érdekében a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mérésnél felhasznált műszerek típusát (az iparban a gyári számát és a kalibráció dátumát is kérik, ezt itt mellőzzük). Amennyiben a laboratóriumban a mérőeszközök meg vannak számozva, úgy ezeket a számokat is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. Amennyiben a mérési eredmények nem műszeres mérés eredményei, hanem pl. szimulációs értékek, akkor a szimulációs program nevét és verziószámát kell lejegyezni (esetleges nem triviális beállításokkal együtt).

Tartalom

Az egyes mérési feladatoknál a jegyzőkönyv tartalmazza:

  • az adott feladat ismertetését
  • a számítással meghatározott értékeket a számításokkal együtt (pl. házi feladat), tanultak alapján várt jellemzőket
  • a mért értékeket, jelalakokat
  • a számított és mért adatok összehasonlítását, kiértékelését

A számításokat képlet=behelyettesítés=eredmény SI alakban formában kérjük leírni!

A jegyzőkönyvben nem kell idézni a mérési útmutató (leírás) teljes szövegét, elegendő azt néhány szóban - mondatban - összefoglalni, úgy, hogy abból kiderüljön a mérés lényege, ill. a mérés megismételhető legyen. Szerepeljen a mérési összeállítás, kapcsolási rajz. A mérési adatokat általában magyarázó szöveggel is el kell látni, különösen akkor, ha azok eltérnek a várható értéktől.

Adatok

Az adatokat mind táblázatosan (szövegesen), mind grafikusan meg kell jeleníteni. Grafikonoknál legyen feltüntetve a tengelyek iránya (nyíl), a tengelyekhez tartozó mennyiség és annak mértékegysége, skálabeosztása. Jelöljük az esetleges nevezetes értékeket is. Ha egy koordinátarendszerben több grafikon (jel, karakterisztika) is szerepel, legyen hozzá jelmagyarázat (az egyes grafikonokhoz használhatunk különböző színeket, de kerüljük a piros szín használatát (az ui. az oktatói megjegyzésekhez kell)).  Az oszcilloszkóp segítségével felvett jelalakokat is függvényként, hagyományos , skálával és tengelyekkel ellátott koordinátarendszerben ábrázoljuk, ne szkópábrán! A grafikonok készítéséhez felhasználható milliméterpapír vagy nyomtatott koordinátarendszer (lásd vonatkozó linkeket alul). A nagyobb ábrázolási pontosság érdekében javasoljuk a minél nagyobb méretű grafikonok készítését (akár A5 vagy A4 méretben is). A karakterisztikák ábrázolásánál a mérési pontokat jól láthatóan tüntessük fel és  kössük össze (javasolt egy laza kézmozdulattal, egy ívvel összekötni, kerüljük a  többszörösen meghúzott, "remegő kéz" jellegű vonalakat).

Az egyes labortárgyaknál az oktatónál érdeklődjünk, hogy milyen formában fogadják el a jegyzőkönyvet (kézzel, nyomtatva ill. elektronikusan).

Elektronikus jegyzőkönyv készítése

Lehetőség nyílhat a digitális oszcilloszkópokon a képernyő tartalmának képként ill. számsorként (ASCII text file, CSV formátum) való kimentésére (USB-s meghajtóra). Életlen, megcsillanó képernyőfotó készítése azonban  mérnökhöz méltatlan.

Használjuk ki a szövegszerkesztők tudását! Gondolunk itt az olyan különleges lehetőségekre, mint alsó és felső index, speciális karakterek beszúrása (pl. görög betűk), képletszerkesztő, táblázatok beszúrása. Kézzel írt szöveg és képletek beszúrása elektronikus jegyzőkönyvbe határozottan elítélendő.

Használjuk a táblázatkezelőket is megfelelő módon. Grafikonok készítésénél az automata varázsló helyett válasszuk a kézi beállítást. Legyenek itt is tengelyfeliratok, skálák stb. Grafikon módnak legcélszerűbb az XY grafikont választani - az alapbeállítás ugyanis gyakran egy nem egyenletes skálájú grafikont produkál, ami értelmezhetetlen.

Elektronikus jegyzőkönyv formátumok

Ha az adott kurzuson elfogadunk elektronikus jegyzőkönyvet, azt kérjük PDF/A formátumban benyújtani. (Ne számítsunk arra, hogy a tanárnak is ugyanaz a szövegszerkesztője van.)

Az elektronikus jegyzőkönyv fájlnevét kérjük a következő formában megadni (ékezetek mellőzésével):

<vezetéknév>-<keresztnév>-<egyébinfó>.pdf

ahol az egyéb infó a tárgy nevét (lehet rövidíteni) és szükség esetén a mérés számát vagy rövidített témáját tartalmazza (pl. Gipsz_Jakab_elektro1_dioda.pdf).

Erősen javasolt az ékezetes betűk mellőzése a fájlneveknél!

Aláírás

Mindig szerepelnie kell a jegyzőkönyvek végén a következő szövegnek:

"Alulírott nyilatkozom, hogy a jelen jegyzőkönyv és annak tartalma a saját munkám eredménye, az esetlegesen más forrásból származó eredmények és adatok eredetét megjelöltem."

Ezek alatt kell lennie a jegyzőkönyv készítés helyének, dátumának és a készítő aláírásának. Digitálisan beadott jegyzőkönyv esetén azt a hallgató saját email címéről kell az oktatónak elküldeni, vagy adathordozón személyesen átadni.

Hasznos linkek:

Milliméter papír és társai nyomtatható formában: